Vételi ajánlat visszavonása

Vételi ajánlat visszavonása – mikor lehet visszalépni, és mi történik a bánatpénzzel?

Megnéztünk egy lakást, megtetszett, megtettük a vételi ajánlatot, majd néhány nappal később mégis bizonytalanná váltunk. Találtunk egy komoly hibát az ingatlanban, a banki finanszírozás nem úgy alakul, ahogy terveztük, vagy egyszerűen rájöttünk, hogy túl gyorsan döntöttünk. Ilyenkor adja magát a kérdés: visszavonható a vételi ajánlat?

A válasz több dologtól függ: sokat számít, pontosan milyen dokumentumot írtunk alá, mire vonatkozik az ajánlati kötöttség, elfogadta-e már az eladó az ajánlatot, és történt-e pénzátadás. Ha pedig pénzt is átadtunk, azt is tisztázni kell, hogy az valóban foglaló, vagy más jogcímen átadott összeg volt-e.

Röviden: a vételi ajánlat bizonyos esetekben visszavonható, de nem feltétlenül addig, amíg az eladó nem írta alá. A Ptk. szerint az írásbeli ajánlat írásban visszavonható, ha a visszavonás az eladó elfogadó nyilatkozatának elküldése előtt eljut hozzá. A már hatályossá vált ajánlat azonban nem vonható vissza, ha azt eleve visszavonhatatlanként tették, vagy az ajánlat az elfogadásra határidőt állapított meg.

Éppen ezért ingatlanvásárlásnál már a vételi ajánlat aláírása előtt érdemes pontosan tisztában lenni azzal, milyen kötelezettséget vállalunk.

Vételi ajánlat, vételi szándéknyilatkozat, foglaló és bánatpénz – nem ugyanazt jelentik

A hétköznapi szóhasználatban ezek a fogalmak gyakran összemosódnak. Pedig jogilag jelentős különbség van közöttük, és egy esetleges visszalépésnél éppen ez döntheti el, hogy milyen lehetőségeink vannak.

Mi a vételi ajánlat?

A vételi ajánlat lényegében a vevő arra irányuló nyilatkozata, hogy meghatározott feltételekkel meg kívánja vásárolni az adott ingatlant.

A Polgári Törvénykönyv 6:64. §-a szerint, aki a szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatot tesz, a nyilatkozatához kötve marad. Ezt nevezzük ajánlati kötöttségnek. A törvény azt is lehetővé teszi, hogy az ajánlattevő meghatározza ennek időtartamát. A szabályok a Polgári Törvénykönyv 6:64–6:65. §-ában olvashatók.

Ez azért fontos, mert egy vételi ajánlat nem egy kötetlen „jelzés” arról, hogy szívesen megvennénk a lakást. Ha a nyilatkozat tartalma megfelel az ajánlat jogi feltételeinek, ajánlati kötöttséget eredményez.

Ingatlan esetén ráadásul az írásbeliségnek kiemelt szerepe van. A Kúria XXV. számú Polgári Elvi Döntése szerint az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés megkötésére ajánlati kötöttséget eredményező ajánlatot írásban lehet tenni, és az ilyen ajánlatot is írásban kell elfogadni ahhoz, hogy létrejöjjön a szerződés.

Mi a vételi szándéknyilatkozat?

Ha a vételi szándéknyilatkozatban egyértelműen meghatározzuk az ingatlant, a vételárat és a szerződéskötési szándékot, valamint olyan feltételeket tartalmaz, amelyek alapján ajánlatnak minősülhet, akkor ez a dokumentum sem „tét nélküli”.

Erről korábbi cikkünkben, a „Vételi szándéknyilatkozat: elállhatok-e tőle? Jogi lehetőségek és következmények” című útmutatóban részletesen is írtunk.

Mi a foglaló?

A foglaló a szerződés megerősítésére szolgál. A Ptk. 6:185. §-a szerint a másik félnek fizetett pénz akkor tekinthető foglalónak, ha azt a kötelezettségvállalás megerősítéseként adják, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. A foglalóra vonatkozó rendelkezések a Nemzeti Jogszabálytárban, a Ptk. 6:185. §-ánál érhetők el.

Ez egyben azt is jelenti, hogy attól, hogy a vevő a vételi ajánlat megtételekor átad valamennyi pénzt, az összeg még nem automatikusan foglaló.

Ha szeretné részletesebben megismerni a gyakorlati szabályokat, érdemes elolvasni a „Foglaló átadása és átvétele – készpénz, átutalás és elismervény”, illetve a „Milyen dokumentumba kerüljön a foglaló vagy előleg? Előszerződés vs. adásvételi szerződés” című cikkeinket is.

Mi a bánatpénz?

A bánatpénz egészen más logika szerint működik. A felek megállapodhatnak abban, hogy valamelyikük meghatározott pénzösszeg – a bánatpénz – ellenében jogosult legyen elállni a szerződéstől.

Vagyis a bánatpénz nem a foglaló másik neve, és nem is egyszerű „büntetés” azért, mert valaki meggondolta magát. Lényege éppen az, hogy a megállapodásban biztosított elállási lehetőséghez kapcsolódik.

A Ptk. 6:213. § szerint az a fél, aki jogszabály vagy a szerződés alapján elállásra jogosult, a másik félhez intézett nyilatkozattal szüntetheti meg a szerződést. A vonatkozó szabály a Ptk. 6:213. §-ában található.

Vételi ajánlat visszavonása

Vételi ajánlat, foglaló vagy bánatpénz – mi a különbség?

FogalomMit jelent?Pénzátadással jár?Mi történhet visszalépéskor?
Vételi ajánlatMeghatározott feltételekkel tett, szerződéskötésre irányuló ajánlat.NemAz ajánlati kötöttség, az ajánlat tartalma és az elfogadás állapota döntő.
Vételi szándéknyilatkozatA vásárlási szándékot rögzítő dokumentum, amely tartalmától függően akár vételi ajánlatnak is minősülhet.Nem feltétlenülA dokumentum tényleges tartalmát és az abból eredő kötelezettségeket kell vizsgálni.
FoglalóA kötelezettségvállalás megerősítéseként adott pénzösszeg, ha ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik.IgenA meghiúsulásért való felelősségtől függően visszajárhat, elveszhet, vagy kétszeresen kell visszafizetni.
BánatpénzA megállapodásban biztosított elállási lehetőséghez kapcsolódó pénzösszeg.Megállapodástól függA jogosult a megállapodásban meghatározott bánatpénz ellenében élhet az elállási jogával.

 

Kötelező bánatpénzt fizetni vételi ajánlatnál?

Nem, a bánatpénz nem kötelező része a vételi ajánlatnak.

Bánatpénzről akkor beszélhetünk, ha a felek olyan elállási lehetőségben állapodtak meg, amelynek gyakorlásához bánatpénz kapcsolódik. Ha nincs ilyen kikötés, abból nem következik bánatpénz-fizetési kötelezettség, hogy valamelyik fél szeretne visszalépni.

Különösen óvatosan kell ezért kezelni az olyan kifejezéseket, mint az „ajánlati biztosíték”, „biztosíték”, „regisztrációs díj” vagy más hasonló megnevezések: mindig azt kell megnézni, hogy pontosan milyen feltételeket és jogkövetkezményeket rögzít a megállapodás.

Ugyanez igaz a foglalóra is. Nem minden, az ingatlanvásárlás során előre átadott összeg foglaló.

Mikor vonható vissza a vételi ajánlat foglaló nélkül?

A foglaló hiánya önmagában nem jelenti azt, hogy nincs ajánlati kötöttség. A döntő kérdés itt is az, mit tartalmaz a vételi ajánlat, hatályossá vált-e, meddig tart az ajánlati kötöttség, és történt-e már elfogadás.

Ha az eladó még nem fogadta el az ajánlatot

A Ptk. 6:65. § alapján megszűnik az ajánlati kötöttség, ha az ajánlattevő visszavonó nyilatkozata a másik félhez annak elfogadó jognyilatkozata elküldése előtt eljut. Írásbeli ajánlatot írásban kell visszavonni.

Ha az ajánlat elfogadási határidőt tartalmaz

A Ptk. 6:65. § (4) bekezdése kimondja, hogy a már hatályossá vált ajánlat nem vonható vissza, ha az ajánlat szerint visszavonhatatlan, vagy az elfogadásra határidőt állapít meg.

Ennek jogi jelentősége van, hiszen ilyen esetben nem szabad abból kiindulni, hogy amíg az eladó nem fogadta el az ajánlatot, addig azt minden körülmények között szabadon vissza lehet kérni.

Ha lejárt az ajánlati kötöttség

Más a helyzet akkor, ha az ajánlati kötöttség már megszűnt. Ha az ajánlattevő nem határozta meg a kötöttség idejét, a Ptk. külön szabályokat tartalmaz arra, hogy meddig áll fenn az ajánlati kötöttség. Az eladó visszautasítása szintén megszünteti azt.

Mi történik, ha a vételi ajánlathoz pénzt is átadtak?

A következő kérdés általában az, hogy „ha visszavonom a vételi ajánlatot, elveszítem az átadott pénzt?”. Ennek eldöntéséhez először azt kell tisztázni, hogy milyen jogcímen történt a pénzátadás.

Ha az összeg foglaló

A Ptk. szerint a pénz akkor minősül foglalónak, ha azt a kötelezettségvállalás megerősítéseként fizették, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik.

Ha a szerződést teljesítik, a foglaló beszámít a tartozásba. Ha a teljesítés olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindketten felelősek, a foglaló visszajár. Ha viszont a meghiúsulásért az egyik fél felelős, az általa adott foglalót elveszíti, a kapott foglalót pedig kétszeresen kell visszatérítenie. A Kúria újabb gyakorlatában is hangsúlyozta, hogy a foglaló jogkövetkezményeinél a szerződés meghiúsulásáért való felelősség vizsgálata a lényeges.

Ezért az az egyszerű állítás sem mindig pontos, hogy „ha a vevő visszalép, elveszíti a foglalót”. A konkrét okokat és a szerződés tartalmát is vizsgálni kell.

A foglaló összegéről és a gyakorlatban alkalmazott mértékekről a „Foglaló mértéke ingatlan adásvételnél – mennyi a szokásos, mennyi a maximum?” című cikkünkben írtunk részletesen.

Ha az összeg bánatpénz

A bánatpénz más helyzetet teremt. Ha a felek kifejezetten megállapodtak abban, hogy valamelyik fél meghatározott bánatpénz ellenében elállhat, akkor a visszalépés a szerződésben biztosított elállási jog gyakorlása.

A bánatpénz összegének meghatározása ugyanakkor szabályozott. A Kúria Pfv.V.21.233/2013/4. számú ügyében a bíróság a túlzott mértékű bánatpénz mérséklésének szempontjaival foglalkozott. A Kúria szerint a megítélésnél többek között figyelembe vehető a másik fél szerződés teljesítéséhez fűződő vagyoni érdeke és a nem teljesítésből származó kár is.

Ha az összeg „ajánlati biztosíték” vagy más néven szerepel

A gyakorlatban találkozhatunk olyan dokumentumokkal is, amelyekben a pénz például „ajánlati biztosítékként” szerepel. Ilyenkor is fontos elolvasni a teljes dokumentumot. Mit ír arról, mikor jár vissza az összeg? Ki kapja meg? Mi történik, ha az eladó nem fogadja el az ajánlatot? És mi történik akkor, ha a vevő szeretné visszavonni azt? A pénz „elnevezése” önmagában nem feltétlenül ad választ arra, hogy mi lesz az összeg sorsa.

Vételi ajánlat visszavonása

Mi történik, ha az eladó lép vissza a vételi ajánlat elfogadása után?

Nem csak a vevő gondolhatja meg magát. Előfordulhat az is, hogy az eladó elfogad egy vételi ajánlatot, majd kap egy magasabb ajánlatot egy másik érdeklődőtől, és inkább neki szeretné eladni a lakást. Itt ismét kulcskérdés, hogy pontosan mi történt addig.

A Kúria XXV. számú Polgári Elvi Döntése kimondja, hogy ingatlan tulajdonjogának átruházására vonatkozó ajánlat és annak elfogadása csak írásban járhat olyan joghatással, amely a szerződés létrejöttéhez vezet. A döntés azt is rögzíti, hogy nem szükséges feltétlenül ugyanazon az okiraton szerepelnie mindkét fél nyilatkozatának: külön írásbeli nyilatkozatokból is létrejöhet a felek egybehangzó akarata.

Ez azért különösen fontos, mert téves biztonságérzetet adhat az a gondolat, hogy „még nem írtuk alá az ügyvédnél az adásvételi szerződést, tehát egyikünk sincs semmihez kötve”. Ha az eladó még nem fogadta el az ajánlatot, más jogi helyzet áll fenn, mint akkor, amikor az írásbeli ajánlatot már szabályosan elfogadta. Ha pedig foglaló is kapcsolódik a létrejött megállapodáshoz, a meghiúsulásért való felelősség a pénz sorsára is hatással lehet.

Mikor kerülhet bíróság elé a visszavont vételi ajánlat?

A legtöbb ingatlanügylet nem jut el bíróságig. Ha azonban jelentős összegről van szó, és a felek eltérően értelmezik a vételi ajánlatot vagy a visszalépés következményeit, jogvita is kialakulhat.

A vita középpontjában jellemzően a fent részletezett kérdések tisztázatlansága áll: létrejött-e egyáltalán a szerződés, meddig tartott az ajánlati kötöttség, időben történt-e a visszavonás. Ugyanilyen gyakori kérdés az átadott pénz jogcíme. Foglaló volt? Előleg? Bánatpénz? Valamilyen más biztosíték? És ha foglalóról beszélünk, melyik fél felelős azért, hogy végül meghiúsult az ügylet?

Mit mond a bírói gyakorlat?

A Kúria XXV. számú Polgári Elvi Döntése azért különösen fontos ingatlanügyleteknél, mert egyértelművé teszi: az ingatlanra vonatkozó írásbeli ajánlat és annak megfelelő írásbeli elfogadása önmagában komoly jogi jelentőséggel bír.

A Kúria az ingatlanügyletek kapcsán a nyilatkozatok tartalmának tulajdonít jelentőséget – vagyis nem az a döntő, hogy az okirat tetején milyen megnevezés szerepel.

A bánatpénznél pedig a Pfv.V.21.233/2013/4. számú kúriai ügy ad fontos támpontot. A Kúria ebben azt vizsgálta, mikor tekinthető túlzottnak a bánatpénz, és milyen szempontok alapján kerülhet sor annak mérséklésére.

Mindez jól mutatja, hogy egy több tízmillió forintos lakásvásárlásnál nem érdemes egy interneten talált általános mondat alapján eldönteni, hogy „biztosan visszakapom a pénzt” vagy „biztosan elvesztettem a foglalót”. A konkrét dokumentum tartalma számít.

Ha pedig arra kíváncsi, milyen helyzetek vezetnek leggyakrabban az ügylet meghiúsulásához, olvassa el „A meghiúsult ingatlan adásvétel 7 leggyakoribb oka és megelőzési tippek” című cikkünket is.

Vételi ajánlat visszavonása minta – mit tartalmazzon a nyilatkozat?

Ha a vételi ajánlat a konkrét helyzetben jogszerűen visszavonható, ezt célszerű egyértelműen és írásban megtenni. Ez azért is lényeges, mert a Ptk. kifejezetten előírja: az írásbeli ajánlat írásban vonható vissza. Egy egyszerű visszavonó nyilatkozat például a következő adatokat tartalmazhatja:

Vételi ajánlat visszavonása – minta

Alulírott [név, lakcím] ezúton visszavonom a [ingatlan pontos címe/helyrajzi száma] ingatlan megvásárlására vonatkozó, [dátum]-án tett vételi ajánlatomat.

Kérem a jelen nyilatkozat kézhezvételének visszaigazolását.

Kelt: [hely, dátum]

[aláírás]

Mit ellenőrizzünk, mielőtt visszavonjuk a vételi ajánlatot?

Mielőtt elküldenénk a „meggondoltam magam” üzenetet az eladónak vagy az ingatlanközvetítőnek, vegyük elő az aláírt dokumentumot, és ellenőrizzük legalább a következőket:

  1. Pontosan milyen dokumentumot írtunk alá, és mit tartalmaz?
  2. Van benne meghatározott elfogadási határidő?
  3. Kimondja, hogy az ajánlat visszavonhatatlan?
  4. Elfogadta már írásban az eladó?
  5. Adtunk át pénzt az ajánlattal együtt?
  6. Milyen jogcímen szerepel ez az összeg a dokumentumban?
  7. Rendelkezik a dokumentum elállási lehetőségről?
  8. Kapcsolódik az elálláshoz bánatpénz?
  9. Van valamilyen feltétel – például finanszírozási feltétel – az ajánlatban?
  10. Indokolt-e ügyvéd segítségét kérni a visszavonás előtt?

Gyakori kérdések a vételi ajánlat visszavonásáról

Vissza lehet vonni a vételi ajánlatot?
Igen, bizonyos esetekben. A Ptk. alapján az írásbeli ajánlat írásban visszavonható, ha a visszavonó nyilatkozat az elfogadó nyilatkozat elküldése előtt eljut a másik félhez. A hatályossá vált ajánlat azonban nem vonható vissza, ha az ajánlat visszavonhatatlanságot rögzít vagy elfogadási határidőt határoz meg.

Visszavonhatom a vételi ajánlatot, ha az eladó még nem írta alá?
Nem feltétlenül. Meg kell vizsgálni többek között azt, hogy az ajánlat tartalmaz-e elfogadási határidőt vagy visszavonhatatlansági kikötést, illetve az eladó elküldte-e már az elfogadó nyilatkozatát.

Mi történik, ha egyszerűen meggondolom magam a vételi ajánlat után?
Ez attól függ, milyen ajánlatot tettünk, fennáll-e még az ajánlati kötöttség, megtörtént-e az elfogadás, illetve kapcsolódott-e az ajánlathoz pénzátadás vagy külön elállási lehetőség. A puszta meggondolás önmagában nem feltétlenül szünteti meg az ajánlati kötöttséget.

Elveszítem a pénzt, ha visszavonom a vételi ajánlatot?
Nem lehet általánosan kijelenteni. Először azt kell tisztázni, milyen jogcímen adtuk át az összeget, majd azt, milyen feltételeket rögzít a dokumentum a visszalépésre és a pénz visszafizetésére.

A vételi ajánlatnál átadott pénz automatikusan foglaló?
Nem. A Ptk. szerint az összeg akkor minősül foglalónak, ha azt a kötelezettségvállalás megerősítéseként fizetik, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik.

Ugyanaz a foglaló és a bánatpénz?
Nem. A foglaló a kötelezettségvállalás megerősítésére szolgál, míg a bánatpénz egy megállapodás alapján biztosított elállási joghoz kapcsolódik. A kettő jogi funkciója és következménye eltér.

Kötelező bánatpénzt fizetni vételi ajánlatnál?
Nem. A bánatpénz nem kötelező eleme a vételi ajánlatnak. Akkor van jelentősége, ha a felek ehhez kapcsolódó elállási jogban állapodtak meg.

Visszaléphet az eladó az elfogadott vételi ajánlattól?
Ha az ajánlatot az eladó joghatályosan elfogadta, már nem egyszerűen egy még függőben lévő ajánlat visszautasításáról beszélünk. A pontos jogkövetkezmény az ajánlat és az elfogadó nyilatkozat tartalmától, valamint az esetleges elállási lehetőségektől függ.

Mikor válik kötelezővé a vételi ajánlat?
A Ptk. szerint az ajánlati kötöttség az ajánlat hatályossá válásával kezdődik. Ingatlan esetén az ajánlat és az elfogadás írásbelisége is különösen fontos. Az ajánlat tartalmát ezért mindig még az aláírás előtt érdemes alaposan átnézni.

Kell ügyvéd a vételi ajánlat visszavonásához?
Egy visszavonó nyilatkozat elkészítéséhez önmagában nem minden esetben szükséges ügyvéd. Ha azonban kérdéses, hogy az ajánlat egyáltalán visszavonható-e, már elfogadta azt az eladó, pénzt is átadtunk, vagy vita alakult ki a felek között, érdemes ingatlanjogban jártas ügyvéd segítségét kérni.

Vételi ajánlat visszavonása – lehetőségek és kötöttségek

Egy lakás megvásárlása komoly döntés, ezért érthető, ha a vevő az ajánlat megtétele után újra végiggondolja a helyzetét. Jogi szempontból azonban a vételi ajánlat nem egy „visszakérhető papír”.

A visszavonhatóság megítélésénél az ajánlat tartalma, az ajánlati kötöttség időtartama, az esetleges elfogadási határidő, az eladó elfogadó nyilatkozata és az átadott pénz jogcíme egyaránt számít.

Éppen ezért a vételi ajánlat aláírásakor fontos, hogy úgy kezeljük a dokumentumot, mint amelynek valódi jogi következménye van – nem pusztán az alku „következő lépéseként”.

Egy jól előkészített lakáseladásnál pedig az eladói oldalon is fontos, hogy az ajánlatok kezelése átlátható legyen, és mindenki pontosan értse, hol tart a folyamat. Az Álomidő Ingatlannál ebben is hiszünk: a jó ingatlanközvetítés nem attól jó, hogy minél gyorsabban kerül egy aláírás a papírra, hanem attól, hogy az értékesítés minden szereplő számára átlátható és kiszámítható folyamat.

Jelen cikk általános tájékoztatást nyújt, nem minősül egyedi jogi tanácsadásnak. Konkrét vételi ajánlat, foglaló, bánatpénz vagy kialakult jogvita esetén érdemes ingatlanjogban jártas ügyvéd segítségét kérni.

Similar Posts